2018. febr. 18.

M. Tímea hivatástörténete (2. rész)



Ezt követő nyáron nem volt már hely 8 napos lelkigyakorlaton, így elmentem egy 30 napos Szent Ignác-i lelkigyakorlatra, ami teljesen megváltoztatta az életem: véget vetettünk a párkapcsolatnak, minden nap jártam misére, felfedeztem a szentségimádást, és napi imaéletet alakítottam ki. Évente 2-3 lelkigyakorlatra is elmentem, és azt vettem észre, hogy hetente 3 napot különböző közösségben, imacsoportban töltök, emellett apostoli munkát vállaltam a helyi idősek otthonában, lelki vezetőt kerestem. Befordult az életem a szerzetesség utcájába, de ezt akkor még nem így éreztem. 
Egy visszatérő imában azt láttam, hogy Jézus szívével össze van nőve a szívem, mint a sziámi ikreknek, és megtapasztaltam, hogy őrülten szeret. Mint ahogy Pál apostol írja: Biztos vagyok ugyanis benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.” (Róm 8,38-39) 


Hónapokig tartott, míg felismertem, hogy egy olyan szoros kapcsolatra hív Isten, ahová egy férfi már nem fér be. Mély vágy volt bennem, hogy válaszoljak a hívására, de sokáig tartott, míg levetkőztem a félelmeimet, elképzeléseimet és megengedtem magamnak ezt az új életet, és el tudtam engedni a csónak szélét, hogy vízre lépjek. A lelkigyakorlatok miatt fontos volt a Szent Ignác-i lelkiség, így jelentkeztem Sacré Coeur nővérek hivatástisztázó kurzusára, melynek végén ki tudtam mondani, hogy szeretnék jelentkezni. 
Két év budapesti jelölt idő után jelenleg a noviciátusban vagyok Lyonban. Ez egy zártabb időszak, sok imával rengeteg belső munkával. Érzem, hogy naponta tanulok valamit Istenről, magamról, másokról, a közösségi életről, és sokszor elbukom, de Isten mindig felsegít és minden nehézségnél sokkal fontosabb az Ő szeretete, irgalma.

2018. febr. 13.

M. Tímea hivatástörténete (1. rész)



Családom nem különösebben vallásos.  Nagymamám szerette volna, ha megkeresztelnek, elsőáldozó és bérmálkozó leszek. A szüleim azt gondolták, rosszat nem tesz, hát legyen, így 15 éves koromig jártam hittanra, meg misére a matricák meg a kötelességtudat miatt, de a bérmálkozás napjával lezártam az egyházzal való kapcsolatom, és éltem a kamaszlányok normális életét: tanulás, barátok, bulik… Majd Szegeden folytattam tanulmányaimat főiskolán, ahol az az érzésem volt, megvan mindenem, mégis valami, valaki hiányzik az életemből, és keresgélni kezdtem. Egy pszichodráma tanfolyamon beazonosítottam, hogy az élő vízre vágyom.
Ezután egy csoporttársam elhívott a szegedi jezsuita templomba egy vasárnap esti misére. Jól emlékszem, hogy advent harmadik vasárnapja volt, mindenki nagykabátban, sapkában, kesztyűben ült a templomban, és én izzadtam, kipirosodtam, pólóra vetkőztem. Nem tudom egész pontosan megfogalmazni, mi történt velem, de hogy a Szentlélek nagyon erősen megérintett, abban biztos vagyok: azt éreztem, otthon vagyok, ez az, amire vágytam, és minél gyakrabban szeretnék idejönni. Így rendszeresen jártam misére. Még nem nagyon értettem a dolgokat, de odavonzódtam, imacsoporthoz csatlakoztam, nyáron lelkigyakorlatra mentem. Megismertem az akkoriban Szegeden lakó Sacre Coeur nővéreket és néhány házi misén is részt vettem. Az tűnt fel, hogy teljesen normálisak, lehet velük bármiről beszélgetni, hogy nagy figyelemmel és szeretettel meghallják és meghallgatják azt, amit mondok, és valamiért fontos is nekik, hogy mi van velem.

Aztán Kalocsán kaptam állást, a helyi gimnáziumban tanítottam angolt és magyar, s ekkor már elengedhetetlen volt, hogy imacsoportot, közösséget keressek, plébániához csatlakozzam. De az életem nem a szerzetesség irányába terelődött, hanem a párkapcsolat felé. Egy több éves, hosszú kapcsolat során egyre inkább azt éreztem, eltávolodom Istentől, bár jártam a közösségbe, meg misére, és évente nyári 8 napos szentignáci lelkigyakorlatra. Ezeken a helyeken megerősödtem, hogy közelebb szeretnék kerülni Istenhez, de aztán otthon ezt nem tudtam megtartani, nem volt imaéletem. Majd édesapám súlyos beteg lett és elkezdtem imádkozni. A szenvedése és a halála során rengeteg nehézségen mentünk keresztül, de kegyelmek sorozata kísérte ezeket. Az ő halálával elkezdtem olyan kérdésekkel komolyabban foglalkozni, hogy mi értelme az életnek, az én életem milyen irányba halad, mik a mély vágyaim…

2018. febr. 9.

Istennel a hétköznapokban

Fölfedezem-e Istent a hétköznapjaimban? Meglátom-e jelenlétének jeleit?
Mi az, ami talán vakká, süketté, érzéketlenné tesz? Hogyan háríthatom el ezeket az akadályokat?

Ezekre a kérdésekre még egy reklámfilm is ráirányíthatja a figyelmünket.
  • Nézd meg ezt a videót, és engedd, hogy ezek a kérdések elérjenek a szívedig. 
  • Majd a csöndben keresd a válaszokat együtt Istennel.

2018. jan. 29.

Hogyan él egy elsőfogadalmas? (Szerzetesi képzés 2.)

A novíciátus végén letett első fogadalom nem valaminek a végét, inkább a kezdetét jelenti.


2015.szept.: Első fogadalom
A fiatal fogadalmas teljes elkötelezettséggel részt vesz egy apostoli közösség életében. Ez képzésének mindennapi helye, itt vállalja a kapott küldetését, a munkáját és a tanulást.
Képzési nap
Nem egyszerű dolog a 2 éves csendesebb, visszafogottabb novíciátusi élet után újra felvenni a világ ritmusát, megtartva az Istennel való meghittséghez szükséges elegendő imaidőt, elcsendesedést. Ebben a közössége, egy lelki kísérő és ennek a szakasznak a képzési felelőse is segíti. 
Európai első fogadalmas csoport
Ez az időszak még mindig a megkülönböztetésé (discernement). Egy hosszabb, tapasztalatokban gazdag időszak után (5-6 év), sok imádság, reflexió és mások véleményének meghallgatását követően kérheti az első fogadalmas, hogy letehesse az örökfogadalmat.
A végleges igen kimondását, ismét egy hosszabb felkészülési szakasz előzi meg, ami két részből áll: 1. Nemzetközi tapasztalatszerzés egy olyan Sacré Coeur közösségben, amely más kultúrák, hagyományok és körülmények között éli ugyanazt a karizmát, amit mi is;
Fülöp-szigetek

2. Majd egy csendesebb, imádságban élt néhány hónap Rómában, közösen azokkal a nővértársakkal, akik szintén az örökfogadalmukra készülnek. Összességében akár tíz év is eltelhet, amíg valaki leteszi az örökfogadalmát. Ez a hosszú idő lehetőséget ad arra, hogy valóban megtapasztaljuk, mivel jár ez az életállapot és sokszor feltegyük magunknak a kérdést: A helyemen vagyok-e? Boldog vagyok-e? És ha az én válaszom és a renddé is igen, akkor örökre Istent szolgálhatom a Szent Szív Társaságban.
2018.jan. 28.: Örökfogadalom






2018. jan. 19.

Szerzetesi képzés (1. rész)

A szerzetesi képzési idő rendenként különböző, de a legtöbb szerzetesrendnél egy hosszú mérlegelés, döntési folyamat előzi meg a végleges elköteleződést, az örök fogadalmat. Ez a megkülönböztetés két oldalról történik: egyrészt az egyén, másrészt a rend részéről. Ez azt is jelenti, hogy van idő megtapasztalni ezt az életformát, a közösségi élet, az imaélet és apostoli élet hármas egységét, azok örömeit és kihívásait.
Nálunk, Sacré Coeur nővéreknél az örök fogadalom letételéig akár tíz év is eltelhet, vagyis bőven van idő dönteni, nem érzi azt az ember, hogy rákényszerítenek valamit, amit talán nem is ismer még, vagy nem is arra vágyik.
Az alapképzésnek több szakasza van, és mindegyik előtt van lehetőség a visszatekintésre, a tapasztalatok kiértékelésére,a vágyaink megvizsgálására, és azután köteleződni el a következő szakaszra. Ehhez sokféle segítséget is kapunk.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

I. A szerzetesi élettel való ismerkedési szakaszt jelöltidőnek nevezzük. A hivatáskurzuson való részvétel után lehet kérni a jelöltségbe való fölvételt, melyet követően a jelölt az egyik közösségünk tagja lesz, oda beköltözik, mivel "képzésünk legfontosabb helye a közösség". Folytatja munkáját, közben ismerkedik a közösségi élettel, rendünk lelkiségével, és igyekszik elmélyíteni Istennel való kapcsolatát, "hogy vele együtt felismerhesse, hogy valóban van-e hivatása a szerzetesi életre". Ezen az úton a közösségen kívül egy örök fogadalmas nővér kíséri, segíti.
Ez az időszak kb. két évig tart. Miután a jelölt mérlegelte hivatását, kérheti a felvételét a novíciátusba, vagy elköszön a közösségtől.



II. A novíciátus az alapképzés legintenzívebb időszaka, az elmélyülés és érés szakasza, melynek érdekében a novícia 2 évre távolságot vesz korábbi életétől, felfüggeszti munkáját, figyelmét jobban befelé irányítja, és arra törekszik, hogy "élete az imában verjen gyökeret".  A lelki olvasmányok, az imádság, a rendi tanulmányok és az apostoli munka által megtanulja felfedezni Isten jelenlétét és működésének jeleit, és hogy minden cselekedetében Jézus Szívével egyesüljön. "A novíciák arra készülnek, hogy Jézus Krisztust a szerzetesi életben kövessék, ezért gyakorolják a fogadalmak (engedelmesség, szegénység, tisztaság) megélését." (Részletek: Konstitúció 76-108§)
Rendünk novíciátusa jelenleg Franciaországban van.
Novíciátus: Lyon 2017.szeptember
Vasárnap délutáni séta a novíciátusi közösséggel 2014
A novíciátus végéhez közeledve lehet kérni az ideiglenes fogadalmak letételét.
Folyt.köv.


2018. jan. 14.

Nemzetközi gyalogos zarándoklat


A SACRÉ CŒUR nővérek és a nyugat-európai MAGIS által szervezett gyalogos zarándoklat lesz 2018. július 20-29. között Franciaországban, Grenoble közelében, Szent Philippine Duchesne lába nyomában, aki Társaságunk nagy misszionáriusa volt a 19. század elején.
2018-ban ünnepeljük a 200 éves évfordulóját annak, hogy Philippine megérkezett Észak- Amerikába, egy még szinte érintetlen területre. Jó lehetőség, hogy felfedezzük együtt, mi is az a misszió és hogy megtanuljuk, hogyan tudjuk ma átlépni a határainkat és megnyílni a más, az ismeretlen felé.


Philippine nyomában
A francia forradalom idején Philippine, családjával együtt, Grâne-ban lakott, majd mégis visszatért Grenoble-ba, hogy a legszegényebbek mellett lehessen. Ezért a zarándoklat Grâne-ból fog indulni (5 km -re van Allex-től) és Grenoble-ba érkezünk. Egy szakaszt busszal fogunk megtenni, és naponta 20-25km-t fogunk gyalogolni.
A zarándoklat Philippine alakja köré épül, melynek során lesznek különböző imaidők, szentmise, tapasztalatszerzés, megosztás, visszapillantás és ismerkedés a különböző nemzetiségű fiatalokkal.   


További részletek:
- Nyelv: angol vagy francia nyelvtudás szükséges a közös imákon és a kiscsoportos beszélgetéseken való részvételhez.
- Korosztály: 18-35 év
- Ára: az ott-tartózkodást támogatásokból meg tudjuk oldani, a Franciaországon belüli közlekedésre is igyekszünk még forrásokat találni, így a személyenként fizetendő összeg a Bp-Lyon-Bp. utazást jelenti. (Ez lehet egyéni szervezés is, ha pl. tovább maradnál v. előbb mennél.) Kb. 60-70 ezer Ft-ra számítsatok. Ha inkább egyénileg oldott meg az utat, lehet, csak jelezd nekem a jelentkezéskor.
- Időpont: (Júl. 21-én legkésőbb du. 15h-ig kellene a Lyon Part Dieu vasútállomásra megérkezni, hogy onnan együtt tudjunk továbbutazni Grâne -ba.)
Változás: Ha júl. 20-án du. 4h-ig megérkezünk Lyonba, külön buszt küldenek érünk a reptérre - ez még tárgyalás alatt van, de így lehet, hogy 1 nappal korábban utazunk!
A zarándoklat zárószentmiséje júl. 28-án szombaton du. 15h-kor lesz Grenoble-ban, azaz hazaindulni csak vasárnap tudunk.
- Jelentkezési határidő: Minél hamarabb, de legkésőbb 2018. február 28-ig
- Érdeklődés és jelentkezés:
hivatasrscj@gmail.com vagy személyesen nálam Heim Kata Sacré Coeur nővérnél