2018. jún. 16.

"Örüljetek és ujjongjatok"

Ezzel a címmel jelent meg Ferenc pápa apostoli buzdítása idén tavasszal, amely két hete már magyarul is kapható. Jó útravaló lehet a nyárra ez a bátorító, lelkesítő meghívás az életszentségre.

"Nem kell püspöknek, papnak, szerzetesnőnek vagy szerzetesnek lennünk, hogy szentek legyünk. Gyakran megkísért bennünket a gondolat, hogy az életszentség azok kiváltsága, akiknek megadatik a mindennapos teendőktől való távolmaradás, és sok időt szentelnek az imádságra. Nem így van. Valamennyien arra kaptunk meghívást, hogy szentek legyünk; azáltal, hogy szeretettel élünk és mindegyikünk felajánlja a maga tanúságtételét a napi teendőiben, épp ott, ahol van. 
Ez az életszentség, amelyre az Úr hív téged, apró gesztusokkal növekszik." (GE 14.)
Forrás: Pinterest
Forrás: Pinterest





"Nem kell félni az életszentségtől. Nem foszt meg erőtől, élettől és örömtől. Épp ellenkezőleg, elérkezel oda, hogy az leszel, aminek az Atya elgondolt, amikor megteremtett, és hűséges leszel önmagadhoz. A tőle való függés felszabadítás a rabszolgaságból és elvezet méltóságunk felismeréséhez.(GE 32)






Ne félj magasabbra törekedni és engedni, hogy Isten szeressen és megszabadítson. Ne félj a Szentlélek vezetésére hagyatkozni.
Az életszentség nem tesz embertelenné, mert találkozást jelent a te gyöngeséged és a kegyelem ereje között." (GE 34.)

2018. jún. 10.

Jézus Szíve ünnep - fogadalomújítás a Sacré Coeur nővéreknél


Mit jelent Jézus Szívének ünnepe, nekünk Sacré Coeur nővéreknek?  

János evangéliumában olvassuk, hogy lándzsával áttörik Jézus Szívét, melyből vér és víz fakad. Mi ezt a megsebzett Szent Szívet tiszteljük. Róla kaptuk a nevünket. Ez azt jelenti, hogy tőle akarunk tanulni, hozzá akarunk hasonlítani, vele egyesülni. Ebben a tanulásban az első lépés az, hogy elsajátítjuk, hogy mindent átadjunk neki.  Teljes valónkat, nem csak azt, ami jó bennünk, ami büszkeséggel, örömmel, megnyugvással tölt el, hanem sebzettségünket, bűnösségünket is. Sőt ezen utóbbival kell kezdenünk. Ezáltal engedjük, hogy megsebzett Szívéből áramló vér és víz átmosson és átalakítson bennünket. Ennek következtében lesznek áldottá képességeink is mások szolgálatában.
 
M. Rupnik
Ez a folyamat nagyon hasonló ahhoz, amikor valaki balesetet szenved és vérre van szüksége. Az élete múlik azon, hogy vérátömlesztést kapjon; hogy az élet meginduljon, újra áramoljon. A véradás után már nem látható, hogy mitől lett jobban. Csak az, hogy él és erősödik. Nekünk Sacré Coeur nővéreknek azt kell megértenünk, hogy az életünk forog kockán addig, amíg saját erőnkben, adottságainkban, ügyességünkben bízunk, és nem Jézustól várjuk az élet áramlását bennünk és általunk. 

Azért vagyunk ma itt, hogy újból emlékeztessük magunkat fogadalmunkra, hogy mindent Jézustól várunk és általa teszünk.
Ebben kérjük a ti imáitokat, hogy előbb-utóbb képesek legyünk ezt teljesen elsajátítani.
(Csókási Anna RSCJ bevezető beszéde 2018-ban, Jézus Szíve ünnepén)

2018. jún. 4.

Rátalálás legmélyebb vágyainkra

Hogyan találhatunk rá legmélyebb vágyainkra?
Rájuk lelni azért fontos, mert ha erre képesek vagyunk, utána növekedésmotivált életet élhetünk. Még ha vannak is fájó hiányaink, ki tudunk tűzni magunk elé hosszú távú célokat, és ezek alapján a többi vágyunk is rendeződhet. A legmélyebb vágyaink a spirituális világból fakadnak. Sőt a legmélyebb vágyaink és Isten tervei az életünkről harmóniában vannak egymással.

Ha növekedésmotiváltan élünk, a legmélyebb vágyaink, különös módon, nem hoznak sóvárgást, hanem pusztán azáltal, hogy rátaláltunk és vágyhatunk azokra, máris teljesebbnek éljük meg magunkat. A legmélyebb vágyainkat nem a tárgyuk határozza meg, hanem a forrásuk. A felszínes vágyak mintha belőlünk érkeznének, a mély vágyakra azonban rátalálunk, rácsodálkozunk. Ezek már azáltal is gazdagítanak bennünket, hogy egyáltalán rájuk lelünk. A felszínesebb vágyainkból sokszor hiányérzet, sóvárgás, epekedés fakad. A mély, spirituális vágyakat viszont az jellemzi, hogy a hiányuk nem tesz bennünket tönkre, nem tesz sóvárgóvá, epekedővé, hiányérzettel küszködővé. A legmélyebb vágyainktól nem kerülünk függő helyzetbe, nem veszi el a szabadságunkat.

 (Pál F.: Természetes spiritualitás - Meghittségben Istennel, Kairosz 2011, 223-225.o.)
 
"Lángol, de nem ég el"(Kiv3, 2), olvashatjuk a Szentírásban, amikor Mózes meglátja a csipkebokrot.
Ez a leírás jól szemlélteti azt, hogy mi is történik velünk, amikor rátalálunk lengmélyebb vágyainkra.

Ahhoz, hogy ide eljussunk, időre és csendre van szükségünk. Mózes sem a fáraó palotájában talált rá Istenre, küldetésére, hanem a pusztában, a csendben. Ott tudott megnyílni és befogadni.
Forrás: Pinterest

Ezen a nyáron teremthetek magamnak időt, teret és csendet, amelyben észrevehetem, hogy mi van körülöttem és bennem. Talán felfedezem, hogy Isten és én is, mire vágyunk igazán, és ez mire hív engem.
Segíthet ebben minden olyan program, találkozás, lelkigyakorlat, ahol az élményeken túl az elcsendesülésre is van lehetőség és elegendő idő.



2018. máj. 28.

"Megérezni Istent"

Ismerkedés a Szent Ignác-i lelkigyakorlatokkal (18-29 éveseknek)

2018. aug. 21. kedd 14.00 – augusztus 25. szombat 14.00

Ezer kérdés kavarog a fejedben? Nem érzed vagy nem érted Istent, de vágysz rá? Talán úgy érzed, személyesen még nem is találkoztál Vele? Vagy döntés előtt állsz, és nem tudod, mit tegyél?
Adj néhány napot Istennek a nyaradból, és gyere el, hogy együtt időzzünk az Úrral.

Kíséri: Heim Kata RSCJ és Szulyovszky Hajnalka RSCJ
Részvételi díj: keresőknek 24 000 Ft (támogatással 19 000 Ft), diákoknak 15 000 Ft
Helyszín: 1121 Bp. Mese utca 11-13. (A Sacré Coeur nővérek rendháza, csendes hely, nagy kert)
Regisztráció: június 1. – augusztus 15.
Maximális létszám: 10 fő

2018. máj. 22.

Examen


"Mindig messze keresik valahol az Istent, a nagy dolgokban, mintegy távcsővel és nagyítóval, a csillagok, felhők és végtelenségek között. De én már tudom, hogy biztosabban megtalálom Őt az egészen kis dolgokban, a véletlenekben, a jelentéktelenségben, azokban a pillanatokban, mikor csodálkozva pillantunk fel, valamit értünk, amit az elébb, az élet sivatagjai és szakadékai között vándorolva, nem értettünk.
Ez a pillanat, mikor egyszerű és világos lesz valami, ami az elébb homályos és érthetetlen volt, ez a pillanat, mikor fölénk hajol Isten."
Márai Sándor

  •  Hol tapasztaltam meg Istent a mai napomban?
  • Mit értettem meg jobban magamból, a világból, Istenből az elmúlt időszakban?
Hálát adhatok mindezért, legyenek bár örömteliek vagy fájdalmasak a tapasztalataim. 

2018. máj. 15.

A szív a beszédünk forrása


Május 16-án emlékezünk Nepomuki Szent Jánosra, aki az 1300-as években élt Csehországban. Pappá szentelése után jogot tanult, majd a prágai érsek általános helynöke lett. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot, egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A bizalmatlan király szerette volna megtudni Nepomuki Jánostól felesége gyónásainak tartalmát. Mivel János nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot, a király elfogatta, kegyetlenül megkínoztatta, és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. Földi maradványait a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyezték nyugovóra.
Most, 625 évvel később milyen üzenete lehet Nepomuki Szent Jánosnak korunk embere számára, számunkra? Ő egy kedves szent a múlt ködéből vagy életének van még aktuális üzenete?
János 48 évesen azért szenvedett mártírhalált, mert nem adta ki egy másik ember titkát. Ha ezt lefordítjuk a mi életünkre, ő a diszkréció szentje, aki nem pletykálja ki embertársát.
Ferenc pápa beszédeiben rendszeresen és határozottan óv bennünket a fölösleges, gonosz beszédtől, a pletykálkodástól. A hegyi beszéd radikális kijelentései között találjuk Jézusnak ezt a felhívását: „Legyen a ti beszédetek igen, igen, nem, nem" (Mt 5,37), és hozzáteszi: „ami ezeknél több, a gonosztól van". Ez nem azt jelenti, hogy aki másokkal vagy másokról beszélget, az rossz úton jár, hiszen szükségünk van arra, hogy véleményt alkossunk a világról és a többi emberről. Akár úgy is mondhatjuk, hogy a pletyka az emberi természet része. Mindig volt és lesz is.
A kérdés az, hogy milyen szívvel fordulok oda a társaimhoz. Hogy a jót vagy a rosszat akarom észrevenni a másikban? Örömet okoz-e, fontosabbnak érzem-e magam azzal, hogy gonosz híreket „szállítok” másokról? Beszédem megoszlást, ellenségeskedést szül-e vagy békét és egységet?
Forrás: Pinterest
Aki a lelkében szegény, szelíd, irgalmas, aki tiszta szívű, aki békében, egységben él Istennel és önmagával, az az ember békességszerző.
Ha a mai napra előretekintünk, kérhetjük Nepomuki Szent János segítségét ahhoz, hogy figyelmesebbek legyünk arra, hogyan és szívünk milyen szándékával beszélünk másokról. Talán közelebb kerülhetünk a Hegyi beszéd tanításához, ami azt tanácsolja: „Legyen a ti beszédetek igen, igen, nem, nem"
Tornya Erika rscj