A szív a beszédünk forrása

Május 16-án emlékezünk Nepomuki Szent Jánosra, aki az 1300-as években élt Csehországban. Pappá szentelése után jogot tanult, majd a prágai érsek általános helynöke lett. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot, egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A bizalmatlan király szerette volna megtudni Nepomuki Jánostól felesége gyónásainak tartalmát. Mivel János nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot, a király elfogatta, kegyetlenül megkínoztatta, és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. Földi maradványait a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyezték nyugovóra.

Most, 625 évvel később milyen üzenete lehet Nepomuki Szent Jánosnak korunk embere számára, számunkra? Ő egy kedves szent a múlt ködéből vagy életének van még aktuális üzenete?

János 48 évesen azért szenvedett mártírhalált, mert nem adta ki egy másik ember titkát. Ha ezt lefordítjuk a mi életünkre, ő a diszkréció szentje, aki nem pletykálja ki embertársát.

Ferenc pápa beszédeiben rendszeresen és határozottan óv bennünket a fölösleges, gonosz beszédtől, a pletykálkodástól. A hegyi beszéd radikális kijelentései között találjuk Jézusnak ezt a felhívását: „Legyen a ti beszédetek igen, igen, nem, nem" (Mt 5,37), és hozzáteszi: „ami ezeknél több, a gonosztól van". Ez nem azt jelenti, hogy aki másokkal vagy másokról beszélget, az rossz úton jár, hiszen szükségünk van arra, hogy véleményt alkossunk a világról és a többi emberről. Akár úgy is mondhatjuk, hogy a pletyka az emberi természet része. Mindig volt és lesz is.

A kérdés az, hogy milyen szívvel fordulok oda a társaimhoz. Hogy a jót vagy a rosszat akarom észrevenni a másikban? Örömet okoz-e, fontosabbnak érzem-e magam azzal, hogy gonosz híreket „szállítok” másokról? Beszédem megoszlást, ellenségeskedést szül-e vagy békét és egységet?

Forrás: Pinterest

Aki a lelkében szegény, szelíd, irgalmas, aki tiszta szívű, aki békében, egységben él Istennel és önmagával, az az ember békességszerző.

Ha a mai napra előretekintünk, kérhetjük Nepomuki Szent János segítségét ahhoz, hogy figyelmesebbek legyünk arra, hogyan és szívünk milyen szándékával beszélünk másokról. Talán közelebb kerülhetünk a Hegyi beszéd tanításához, ami azt tanácsolja: „Legyen a ti beszédetek igen, igen, nem, nem"

Tornya Erika rscj