Istent látni

Knut Ødegård: A teológushallgató (részlet)

Teológushallgató

koromban az a kérdés

Fotó: FB/life is

foglalkoztatott, hogy (helyesen,

elég erősen) hiszek-e Istenben,

attól féltem, elveszítem

gyermeki hitemet. Összekulcsolt kézzel imádkoztam

a paplan alatt a nyirkos diákgarzonomban

Kampenben (és később Baerumban): "Fogd meg 

a kezem..."

Most az ózonlyukas

eget kérdezem,

Isten hisz-e énbennem. Kétlem.

Én viszont hiszek

Őbenne. A seregek urában, a

Hatalmasban: Eljő a Harag

Napján, a kérdés az, hogy lesz-e ébren

valaki az ivás és a tabletták után. És, hogy van-e még nyelvünk,

amivel felelhetünk Istennek, az értékesítési kampányok után, s hogy van-e fülünk,

hogy meghalljuk, amikor eljő

a viharban, a szórakoztató műsor után. És szemünk, hogy lássunk,

az éjjeli film után, mert Ő

láthatatlan Isten - csak a kisgyermekek 

és a nagy bűnösök látják.

(Knut Ødegård:Hangok és látomások Válogatta és szerkesztette Turczi István, Fordította Szappanos Gábor, 2013, p. 54.)

Knut Ødegård kortárs norvég író, költő. Felrázó írásai az emberségünk legmélyebb kérdéseivel foglalkoznak megrázó őszinteséggel. Köszönjük Évának, hogy felhívta rá a figyelmünket, gazdagabbak lettünk általa.