Máriával karácsony felé

Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes!

Az advent szentelt, sejtelmes hetében a Szent Szűz, a titokzatos, boldogságos anya lép szemeink elé ; Isten leereszkedését hozzánk és szívünkhöz nem lehet ellesni és tisztelni másképp, mint ennek a Boldogságos titkos szent anyának érzelmeivel. Azért az egyház, az az emberi szívvel érző egyház, melyet a küzdelem nem tör meg, hanem csak nemesít, az embernek vágyai, fájdalmai elé az adventben odaállítja a Szeplőtelen Szüzet és a titkos anyát; ráfüggeszti a szemét, ki akarja olvasni a lelkéből, hogy miképpen kell fogadni az édes Jézust, aki hozzánk jön.

Kérdezzük tehát azt a Boldogságos Szüzet, hogyan kell éreznünk az Úr Jézussal szemben ; kérdezzük, hogy mily érzelmek fakadnak a legtisztább szívből? Az Isten félelme, a keresztény hit és a gyengéd érzék kitalálhatja, hogy a Boldogságos Szűzben két érzelem és két gondolat van ; az egyik a vágy, a másik a várakozás.

Miért vágyódik a Boldogságos Szűz Krisztus Jézus után? 

Vágyódik, hogy szolgáljon neki, hogy megtegye azokat a kis szolgálatokat, melyeket az édesanya gyermekének tesz, hogy ennek a szolgálatnak, alázatnak a közvetlenségében szeretete lángot vethessen. Nekem is így kell vágyódnom az Úr Jézus után ; szolgálnom kell neki hűségben és alázatban, meg kell tennem az Úr Jézusnak azokat a kis szolgálatokat, melyek jóllehet kicsinyek, mégis nagyon fontosak, hiszen a szeretetet élesztik. 

Vágyódik a Boldogságos Szűz az Úr Jézus születése után azért, hogy őt nekünk adja,
akarta őt megszülni nekünk mindnyájunknak; akarta, hogy testté legyen az örök Ige. Az embernek is meg kell szülni, testté kell változtatni, ami benne mint érzelem lappang és szívét emeli. 

Boldogságos Szűz Mária, taníts meg minket, hogyan vágyódjunk Krisztus Jézus, a világ és a mi lelkünk Messiása után.

(Prohászka Ottokár: Élet Igéi III. Szűz Mária, részlet)