"Mit akarsz, mit cselekedjek neked?"

Imádkozzunk együtt a Jerikói vak történetével (Mk10,46-52) ezekben a napokban, amikor talán különösen is vágyunk a fényre.

• Elképzelem a Jerikóból kifelé vezető utat. Látok egy koldust, aki pénzt és kenyeret koldul. Az emberek elmennek mellette. A távolból egy nagyobb tömeg érkezik. Mire gondolnak? Hogyan reagálnak a koldusra? És mi lakhat ennek az embernek a szívében?

• Amikor így szólnak hozzá „Bízzál! Kelj fel, hív téged!”, akkor Bartimeus felugrik, mindent otthagy, még a köpenyét is. A teljes bizalom jele ez. Nézem, ahogy otthagyja mindenét, az utolsó anyagi biztonságát is, mert a jövő előre van, Jézussal. Hogyan érint ez engem?

•  „Mit akarsz, mit cselekedjek neked?” Hallgatom Jézus finom kérdését. Ezáltal komolyan veszi Bartimeust, olyan emberként tekint rá, akinek minden képessége megvan.

• Hallgatom, ahogy Jézus nekem teszi fel ezt a kérdést. Igen, Isten az én szavaimat is komolyan veszi. Ma mit szeretnék kérni Tőle a magam számára?  Engedem, hogy Jézus kérdése visszhangozzék bennem.  

• Személyesen megszólítom Jézust /Istent/ és elmondom neki, ami most a szívemben van. Elmondhatom alázattal és bizalommal, hogy mire vágyok Tőle, mit tegyen meg nekem. 

Az Úr az én világosságom és üdvösségem:
kitől kellene félnem?
Az Úr oltalmazza életemet:
kitől kellene remegnem? (Zsolt27)