A böjt keresztény szemmel

Kép: piovonomiracoli.wordpress.com

Nincs nagyböjt böjtölés nélkül. Nagy a félreértés a böjt körül. Sokan nem veszik komolyan, mások félreértik igazi lelki célját.

Egyesek számára a böjt abban áll, hogy lemondanak valamiről, mások aggályosan betartanak bizonyos étkezési szokásokat, de kevesen vannak, akik figyelembe veszik azt, hogy ez egy küzdelem, hogy Isten akaratát felismerjük és életünkben megvalósítsuk. 

Napjainkban sokféle ok miatt mondanak le az emberek az ételről, de bennünket kifejezetten a keresztény tartalmú böjt érdekel. 

A világ el akarja hitetni az emberrel, hogy csak kenyérre van szüksége, úgy tudatosodik meg bennünk, hogy a táplálék az élet eszköze, és csak ez őriz meg bennünket élőnek. 

A Biblia két személyt állít elénk, hogy az élet és a táplálkozás helyes és helytelen viszonyát felismerjük és a böjt igaz lényegére irányítsa figyelmünket. Ádám, az első ember az Édenkert minden fájáról ehetett, de a kert közepén lévő fáról nem. Megszegte és evett, de nem az volt a bűne, hogy evett, hanem hogy Isten akarata ellenére evett. 

Krisztus a második Ádám - böjtöléssel kezdi nyilvános működését. Őt is megkísérti: éhes - egyen. Krisztus legyőzte azt a kísértést, amit az ördög kínált fel. Válasza mélyen biblikus: Nemcsak kenyérrel él az ember. 

Mi, emberek legtöbbször olyan életet részesítünk előnyben, amely nem egyedül Istentől, hanem csak a tápláléktól függ. Pedig az étel nem tartalmazza az életet, és nem adhat életet. Életet csak Isten adhat. 

Mi tehát a böjt nekünk keresztényeknek? 

Krisztus tapasztalatának átvétele, megélése, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével. Meg akar szabadítani a tápláléktól, az anyagtól és a világtól való függőségünktől. Megszabadulásunk még nem teljes, mert egészen nem mondhatunk le az ételről, italról, de lemondásunkkal, böjtölésünkkel, éhezésünkkel el kell menni addig a határig, hogy megtapasztaljuk, maga az éhség lelki állapot: Isten utáni éhség. 

Valamint küzdelem a bennünk és a körülöttünk levő rossz ellen. Jézus tanítványai figyelmét is felhívta, hogy ez csak böjt és imádság által űzhető ki. 

A böjtölés mértékét egyénenként ki-ki maga határozza meg, felmérve a saját fizikai, lelki és szellemi képességeit - mire tud vállalkozni. Ezek ismeretében tegyen ígéretet és küzdje meg a böjti harcot és tapasztalja meg a helyes, Istennek tetsző életstílust. 

Gulybán Tibor paróchus