Velem van a baj?
Van, amikor Istent közel érzem magamhoz, de van amikor olyan távol, mintha nem is létezne
A lelki élet bizony ilyen hullámzó
szokott lenni. A fontos, hogy az érzelmi hullámhegyek idején ne bízzuk el
magunkat, a hullámvölgyek idején pedig ne ijedjünk meg, hanem tartsunk ki a
korábbi jó elhatározásaink mellett.
 |
| Fotó: facebook/CENTRO IGNACIANO DE ESPIRITUALIDAD MEXICO |
A lelki
életben van, amikor hátszelünk van, és Isten egészen közel jön hozzánk,
megajándékoz édességével, és akkor minden olyan könnyűnek tűnik. De van, amikor
mindez teljesen hiányzik. Minden ember, aki komoly lelki életet él,
megtapasztalja ezt. Ezt azért lényeges tudnod, mert lehetnek téves elvárásaid,
hogy egy keresztény embernek mindig boldognak kell éreznie magát, mindig Isten
jelenlétét kell tapasztalnia, vagy hogy akkor van hivatásom, ha minden percben
lobogok. Ez nem így van. A legnagyobb szenteknek is voltak elhagyatottság
tapasztalatai. Emberi szinten is lényeges tudnod, hogy az érzelmeink
változékonyak, nem uraljuk őket. Van, amikor könnyű szeretni valakit, de van, amikor
semmi kedvünk nincs.
Mit tegyünk,
amikor a mélyponton vagyunk? Szent Ignác ezt javasolja:
1.
Ne változtassunk a jó elhatározásainkon, tartsunk ki
mellettük!
2.
Változtassuk meg a saját hozzáállásunkat (agere
contra!): szedjük össze magunkat!
3.
Intenzívebben kell imádkoznunk, kérni Isten segítségét
4.
Vizsgáljuk meg, hogy nem vagyunk-e lanyhák, hanyagok a
lelki dolgainkban?
5.
Szilárdan bízni abban, hogy Isten most is mellettünk
van, ha nem is érzem, ő akkor is segít, és elegendő erőt ad a hűséghez
6.
Hinni, hogy ki fog sütni a nap, Isten ki fog emelni a
vigasztalanságból. Türelem!
Koronkai Zoltán SJ
Megjegyzések
Megjegyzés küldése