Egyáltalán miért van szükség útkeresésre?! Sorozatunk a hivatásról 1.

Talán több olvasónknak ismerős lehet a következő helyzet: körülnéztél a baráti körödben, és meg kellett állapítanod, hogy bezzeg amíg a többiek házasodnak - gyermeket várnak,  fölfelé ível a szakmai karrierjük, addig te csak toporogsz egy helyben. Nem tudod, mit kezdjél magaddal, szerencsétlennek és csalódottnak érzed magadat. Ha összehasonlítod életed alakulását a korosztályoddal, szinte pánikroham vesz rajtad erőt, mert úgy érzed,  jócskán le vagy maradva. Másoknak nagyobb a lakásuk, több a gyermekük, sikeresebb az életük. Ne is beszéljünk a finom családi célzásokról, melyek a jövőre vonatkozó terveidre irányulnak. Legszívesebben elkerülnéd a téged kínosan érintő családi összejöveteleket is! Esetleg érzed a "biológiai órád" első jelzéseit is: itt lenne az ideje a gyerekvállalásnak.
Frusztrált vagy és görcsösen próbálsz megfelelni a vélt vagy valós elvárásoknak: új, nagyobb perspektívát adó munkahelyet keresel, nyelvtanfolyamra iratkozol be, sportolni kezdesz, társkeresőn regisztrálsz stb. Netán még az is eszedbe jut, hogy Isten nem kedvel téged - legalábbis elfelejtkezett rólad -, mert hiába ostromlod, hogy mutassa meg az életed útját, semmi választ nem kapsz tőle. 

Ha a fenti leírás alapján esetleg magadra ismernél, akkor van néhány jó hírünk, tanácsunk, ötletünk  számodra. Fontos tudnod: nem te vagy a világon az egyetlen személy, aki keresztülmegy ezen a kihívásokkal terhelt, nehéz időszakon. Ez a helyzet nagyon normális és fontos minden ember számára. Ha így érzed magad, az azt jelzi, hogy fontos számodra az életed,  tudatosan, értékesen szeretnél élni, s nem akarsz sodródni.  Teljes  és boldog élet után vágyakozol. 

A fent vázolt állapot  nagyon gyakori élethelyzet, ami azonban a későbbiekben értékes gyümölcsöket teremhet. Viszont van néhány tipikus csapda, amibe nem érdemes belesétálni. Melyek is azok? Például nem tesz jót, ha folyton összehasonlítod magadat a korosztályoddal, a környezeteddel. Fontosak ugyan a tájékozódási pontok,  melyek alapján tudod, hogy hol tartasz a világban, de érdemes a külső mércéről lassanként áttérni a belsőre. Isten mindenkit egyedinek álmodott. Te nem tudod megvalósítani Isten álmát a barátodról. Neked az a dolgod, hogy megkeresd azt, hogy mi Veled az Isten terve. A belső mérce, a belső iránytű pedig a szíved békéje. Figyeld meg, milyen tevékenységek, találkozások hoznak hosszútávon békét, boldogságot, elégedettséget a szívedbe...Isten akarata, álma itt kezdődik, ezeket az élethelyzeteket keresd!
Fontos, hogy ne görcsölj rá, ne kapkodj. Ha nehéz is átérezned, de hidd el, hogy Isten biztonságot ad neked. Ne hozz olyan döntést, amit a félelem, vagy pánik motivál (például soha ne  létesíts párkapcsolatot, ha csupán az egyedülléttől való rettegés miatt teszed). Amikor rád tör a félelem, a magány, vagy az elhagyatottság érzése, ne ess kétségbe, hanem gondolj Isten szavára: "Ne félj, mert megváltalak; neveden szólítalak: az enyém vagy." (Iz 43,1)

Tornya Erika RSCJ
 
  - Folytatása következik -